Egyik májusi korrupcióinfóján Hadházy Ákos beszélt arról a bátonyterenyei „logisztikai központról”, mely az uniós támogatásokat rögzítő hivatalos adatbázis szerint már rég készen van, ám a valóságban alig épült valami. Ennek ellenére a 837 millió forint uniós pénzt az ellenőrzésért is felelős Nemzetgazdasági Minisztérium kiutalta, a projektet teljesítettnek és szabályosnak minősítette. Az LMP társelnöke később egy másik, a bátonyterenyeihez hasonló, de Bicskén meg nem épült üzemet is bemutatott: pénzügyileg elszámolt projekt, kifizetett és jóváhagyott 496 millió forint uniós pénz, viszont az üzem sehol. Azt már mi vettük észre, hogy a két beruházás ugyanazon céghez kapcsolódik, hiszen a bicskei területre érvényes támogatást ugyan először egy másik vállalkozás nyerte meg, de végül a közel félmilliárd forint átkerült az Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft.-hez, majd annak jogutódjához, az Ökogroup Zrt.-hez – ahhoz a társasághoz, amely Bátonyterenyén is „épít”.
| ||
A fenti két sztori nyilvánosságra kerülése után alaposabban utánanéztünk az Ökogroupnak és az általuk elnyert támogatások felhasználásának; feltérképeztük, hogy mire és milyen feltételek mellett kaphattak pénzt úgy, hogy azzal papíron elszámoltak, de a régóta lejárt határidő ellenére alig teljesítettek valamit. Kiderült, hogy nem csupán a már említett pályázatokat nyerték el; a cégcsoport több vállalkozása is kapott EU-s forrásokat, nem is keveset. Számításaink szerint az Ökogroup Zrt. és a céghez valamiképpen köthető egyéb vállalkozások összesen 2 milliárd 980 millió forintnyi uniós támogatást nyertek az elmúlt években.
Az Ökogroup Zrt.-t 2015-ben jegyezték be, tulajdonosa egy osztrák cég, amelyet viszont egy magyar üzletember birtokol. A zrt. az Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. jogutóda, amely a bátonyterenyei és a bicskei fejlesztésre szerezte meg a támogatásokat. Az Ökoenergia 2012-ben alakult, kiemelkedően magas eredménye sosem volt, a 2014-ben regisztrált 52 millió forintos nettó árbevétele eddig a legjobb. A jogutód Ökogroup Zrt. alakulása évében közel 100 millió forintot termelt, a céginformációs rendszer szerint főtevékenységük a „bányászati, építőipari gépek nagykereskedelme”, de – papíron legalábbis – számos egyéb irányba is mozognak a különböző építőipari tevékenységektől az ingatlanok eladásán át egészen a PR- és kommunikációs tevékenységekig. Hogy pontosan milyen eredményeik vannak eddig, arról keveset tudunk, honlapjukon az uniós forrásból finanszírozott projekteken kívül más beruházásról és tevékenységről alig tesznek említést, amikor pedig mégis, azt olykor nehéz értelmezni. Például amikor azt írják, hogy „cégünk pályázatok írásával és projektek menedzselésével foglalkozik már 2005 óta”, nem tudni, mire gondoltak pontosan, hiszen az Ökogroup elődje, az Ökoenergia Kft. is csak 2012-ben alakult, és a pályázatírás nem szerepelt a regisztrált tevékenységi körében. Az is a weboldalukról derül ki, hogy az épülő M86-os gyorsforgalmi úthoz ők biztosítják a kavicsot.
Vita a tervezőkkel
A társaság legnagyobb projektje a bátonyterenyei logisztikai központ kialakítása, az erre vonatkozó támogatási szerződést 2014 júliusában írták alá, s ennek alapján kaptak 837 millió forintot a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretéből. Ehhez a pénzhez ígértek még pontosan ennyi önrészt, így jött ki a teljes beruházásra 1,67 milliárd forint. A hivatalos leírás szerint olyan logisztikai központ építését vállalták, ahol a 21-es főúttól nagyjából 1 kilométerre napi több száz tonna áru átrakodására lenne lehetőség vasúti vagonokról. A tervek szerint fejlesztették volna az iparvágányt, kialakítottak volna egy oldalrakodóval egybeépített, daruzott raktárcsarnokot, egy burkolt rakodóteret, de épült volna iroda, szociális épület és porta is. Ebből máig szinte semmi sem valósult meg, augusztus végi ottjártunkkor annyit láttunk, hogy a tereprendezés után valamilyen alapozási munkálatok folynak, de nyoma sem volt raktárnak vagy bármilyen épületnek – és enélkül átrakodót, logisztikai központot nehéz elképzelni.
Pedig tervek készültek – bár az azokat készítő irodával az Ökogroup 2015-ben közölte, hogy szerinte a munka rossz, és a megállapodásba foglalt összeg (amely információink szerint 40 millió forint környékén mozgott) töredékét fizette csak ki, újraterveztette a komplexumot csökkentett műszaki tartalommal, és azt próbálta elfogadtatni. A cég vezérigazgatója, Heritesz Viktor szerint ez az elsődleges oka annak, hogy még nem fejezték be a munkákat. Heritesz – aki állítja, heteken belül felállítják a csarnok már legyártott szerkezetét – lapunkkal azt közölte, hogy ők tízmilliós nagyságrendben fizettek a tervezőirodának, miközben nekik új társasággal kellett megegyezni és velük is rendezni a számlát. Mindez azért is érdekes, mert az eredeti terveket készítők éppen azért nyomták fel a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az Ökogroupot, mert nem kapták meg a szerződésben rögzített, szerintük jogos pénzüket a tervekért.
| ||
Egy a lapunk birtokába jutott dokumentum szerint az NGM idén januárban végül azt állapította meg, hogy nem történt szabálytalanság, a projekttel minden rendben van. E döntést január 20-án hozta a tárca, néhány hónappal azelőtt, hogy az uniós támogatás utolsó részletét is kiutalta azzal, hogy a vállalt feladat teljesítve van. A minisztérium aztán májusban is kapott egy hivatalos levelet arról, hogy sehol sem áll még a projekt, érdemben mégsem történt semmi egészen addig, amíg a sajtó fel nem kapta az ügyet. A tervezők azóta már peres eljárásban próbálnak a pénzükhöz jutni.
A bátonyterenyei munkaterületen legalább lézengett néhány munkás, amikor arra jártunk – nem úgy, mint Bicskén, jóllehet már ott is állnia kellene egy logisztikai központnak. Az 1,3 milliárdosra tervezett beruházáshoz a 496 millió forintos uniós támogatást először egy gyógyszergyártásban érdekelt cég, a Q Pharma Kft. kapta meg. Ők a bicskei menekülttáborral szembeni beépítetlen területre terveztek egy tápszergyárat és csomagolóüzemet. Az alapkövet is lerakták, a tervek megvoltak, de elálltak a beruházástól. A közel félmilliárdos, szintén a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban elnyert pályázati pénz ezután került az Ökoenergiához, majd az Ökogrouphoz. Hogy erre hogy volt lehetőségük, és miért pont ők kaphatták meg a pénzt, nem tudjuk, ezt firtató kérdésünkre a vezérigazgató annyit közölt, hogy „banális módon egy közös ismerősünk vetette fel a lehetőséget, akinél találkozott a kereslet és a kínálat”. Honlapjukon ennyi konkrétumot találtunk a beruházásról: „(…) több raktárépületrész épül meg, melynek együttes fedett raktárkapacitása eléri az 5000 négyzetmétert.” Ehhez képest tető csak az egy szem biztonsági őr felett van, de az a tető nem egy raktáré, hanem egy rozoga lakókocsié. Az NGM mindezek ellenére itt is befejezettnek minősítette a projektet, és átutalta a pénz utolsó részletét.
Lázár János is kijelentette
A fenti két beruházásnál az a fő probléma, hogy úgy tudott elszámolni az Ökogroup Zrt., és úgy kaphatta meg az 1,33 milliárd forint uniós támogatás utolsó részleteit, hogy alapvető előírásoknak nem felelt meg. Mivel a pályázati forrást a 2007–13-as európai uniós programozási időszak Magyarországra jutó keretéből kapta a vállalkozás, ezért a pénzt tavaly december végéig fel kellett használnia, tehát ki kellett fizetnie a kivitelezőket, akiknek a munkát el kellett volna végezni. A kifizetéseket az Ökogroupnak számlákkal kellett igazolni a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amely csak akkor utalhatta át idén májusban a támogatási összegek utolsó részleteit, ha mindent rendben talált. Mivel itt nem apró elmaradásokról van szó, hanem arról, hogy alig valami valósult meg a vállalt fejlesztésekből, továbbá arról, hogy érkeztek jelzések a gondokról, nehéz megérteni, miért nem vették elő az Ökogroupot. Amikor Heritesz Viktor vezérigazgatót kérdeztük erről, ő ezt közölte: „Az NGM felé csupán a pénzügyi teljesítést számoltuk el, mely 2015. év végén megtörtént a kivitelezőkkel. A fizikai megvalósítás határideje 2016. december 31.” Heritesz azt is megjegyezte, hogy ezt a szabályrendszert még Bajnai Gordon dolgoztatta ki.
Hogy tisztán lássunk, az európai uniós fejlesztésekért is felelős Miniszterelnökséghez fordultunk, de a Lázár Jánoséknak küldött levelünkre – némileg váratlanul – a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett válasz. Ők azt írták, hogy az előző uniós ciklusból (2007–2013) finanszírozott Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzeit tavaly december végéig kellett elszámolni a támogatott vállalkozásoknak. Azt ők is leszögezték, hogy a pénzügyi elszámolás nem minden esetben egyezik a fizikai teljesítéssel, hiszen például egyes engedélyeztetési eljárások nem biztos, hogy befejeződtek addigra. Mielőtt végképp elbizonytalanodtunk volna, a minisztérium jelezte: ha építési beruházás is szerepel a támogatott projektben, akkor a „GOP Zárási Útmutató alapján a kedvezményezettnek 2016. augusztus 31-ig kell használatbavételi engedéllyel rendelkeznie”. Vagyis: Bátonyterenyén és Bicskén is állnia kellene a logisztikai központnak, hiszen ellenkező esetben nem kaphatnak használatbavételi engedélyt – ahogy nem is kaptak. Szigorúbban fogalmaz a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy a lapunk által megszerzett olyan levélben, amelyben egy másik, szintén az előző uniós ciklusban megítélt GOP-os projekt kapcsán feltett magánkérdésre reagált. Lázár János kijelenti: „A projekt végső megvalósítási határidejére jelen projekt esetében is irányadóak a 2007–13-as programozási időszak zárására vonatkozó előírások, így a projektnek legkésőbb 2015. december 31-ig fizikailag meg kell valósulnia, tekintettel arra, hogy Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2015. december 31-ig kifizettek, tehát amelyek esetében a projekt eljutott a fizikai befejezésig és megvalósításig.”
| ||
A bátonyterenyei és a bicskei építkezésről sok-sok kérdést feltettünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de azt közölték, hogy az említett beruházások ügyében szabálytalansági eljárások indultak, és „az eljárás lezárásáig a projektek megvalósításának helyzetéről nem adhatunk tájékoztatást”. Így nem tudhattuk meg, hogy mi alapján fizették ki a pénzeket, jártak-e már a helyszíneken, vagy indokolta-e a vállalkozás az elmaradásokat. Mivel tényleg csak e két mondat érkezett válaszként, így azt úgy értelmeztük, hogy az Ökogroup többi uniós projektjeit is vizsgálja az NGM. Ugyanis további három, egyenként is több százmilliós nagyságrendű támogatást elnyert beruházására is rákérdeztünk. Ezek közül a második legtöbb pályázati pénzt a Könnyűbeton Innovációs Kft. zsebelhette be, 526,4 millió forintot; ebből és a közel 293 milliós önrészből a „jövő építőanyagát”, a cellulózbetont alakíthatták ki. Szerintük ez sikerült is, honlapjukon állítják: „Az eddigi legkönnyebb és legjobb hőszigetelő, ugyanakkor szilárd és teherbíró cellulózbetont fejlesztett ki a Könnyűbeton Innovációs Kft. Bátonyterenyén.”
Az Ökogroup Zrt. tulajdonában lévő vállalkozás a cég sályi telephelyét jelölte meg a megvalósítás helyszíneként, később kérték át Bátonyterenyére a projektet. Heritesz Viktor szerint azért volt a csere, mert Sályon sokat kellett volna költeni arra, hogy az ottani ingatlan alkalmas legyen a kutatásra, ráadásul Bátonyterenye közelebb is van, ezért kézenfekvő volt a módosítás. Bátonyterenyén az eddig még nem létező logisztikai központ mellett áll ugyan egy nagy csarnok, de elég rozoga állapotú, így nehezen képzelhető el, hogy ideális helyszíne lehet a komoly kutatómunkának. Próbáltunk rákeresni arra is, hogy mi lett a tavaly decemberi projektzárás után a kifejlesztett építőanyag sorsa, de nem láttuk, hogy hivatalosan is értékesítenék – ettől függetlenül nem kizárt, hogy tucatjával épülnek a cellulózbetonból felhúzott otthonok –, a cég honlapján nincs bemutatott referenciamunka sem. A cégtől kapott információk alapján a kifejlesztett technológiát egy befektető társaság megvásárolta, és már megkezdte az anyagok gyártását, piacra juttatását.
Ismerős szomszéd
Úgy tudjuk, Heritesz Viktorék régóta próbálkoznak a cellulózbetonnal, legalábbis erre utal egy büntetőeljárás, amelyben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon végül szeptember 9-én felmentették az Ökogroup vezérigazgatóját és egy másik férfit, aki elvileg a különleges beton feltalálója. A per az után indult, hogy egy hoppon maradt férfi kifizetett több mint 11 millió forintot Heritesz Viktor korábban működő, ma már felszámolás alatt álló cégének, a Terra Mitika Építőipari és Szolgáltató Kft.-nek és a feltalálónak azért, hogy építsenek neki családi házat azzal a technológiával, amelyet most a Könnyűbeton tökéletesített. Heriteszék jókora kedvezménnyel kecsegtették a férfit, mondván, szeretnének a cégüknek és az új technológiának egy referenciaházat, így nekik is megéri, ha olcsóbban dolgoznak. Kaptak először egy 4, majd egy 7 milliós előleget, de nem történt semmi. Az ügyben csalással vádolták Heritesz Viktort és a feltalálót, de a bíró szerint ezt nem tudta bizonyítani a pótmagánvádas eljárást indító debreceni férfi és ügyvédje. A bíróság első fokon felmentette a vádlottakat, akik még nem dőlhetnek hátra, hiszen a fellebbezés után a per folytatódik.
Információink szerint Heritesznek nem ez volt az első büntetőügye, többször állt már bíróság előtt általában gazdasági jellegű bűncselekmények gyanújával. A 46 éves férfinak eddig több mint húsz céghez volt vagy még mindig van köze ügyvezetőként vagy tulajdonosként. Ezek közül sok már megszűnt, többet felszámoltak.
Az Ökogroup Zrt.-hez vagy a Heritesz Viktorhoz valamilyen szálon köthető érdekeltségeket vizsgálva – ilyenből van bőven, szinte megszámlálhatatlan azon, döntő többségében megszűnt, bedőlt vagy felszámolás alatt álló cégek száma, amely ehhez a körhöz tartozik – egy székesfehérvári vállalkozást is találtunk, amely jelentős EU-s forrást kapott vállalkozásfejlesztésre. Az Egészségérték Innovációs, Kutató és Szolgáltató Kft. 629,5 millió forinthoz jutott szintén a Gazdaságfejlesztési Operatív Alapból egy olyan projektre, amelynek során közel 900 millió forintból alakítottak ki egy „innovatív telemedicinális eszközökkel támogatott járóbeteg kardiológiai rehabilitációs menedzsment programrendszert”. Ez olyasmi lehet, hogy a valamilyen kardiológiai betegségből otthon lábadozó betegeknek készítettek egy olyan készüléket, amelynek segítségével folyamatosan mérhetők az életfunkcióik, és az így nyert adatok arról tájékoztatnak, hogy mennyire eredményes az életmódváltás. Ehhez létrehoztak egy mérőeszközt, egy telefonos applikációt, kialakították az adatok feldolgozásához szükséges programokat, és sok más mellett kidolgoztak egy életmódprogramot is.
Talán az összes eddigi említett közül az Egészségérték fejlesztése tűnik a legkidolgozottabbnak, habár sok nyomát az ő tevékenységüknek sem láttuk – de legalább találtunk néhány egészségügyi szakembert, akik a referenciáik között megjelölték a céget. A honlapjukon található e-mail-címen próbáltunk írásban érdeklődni a cég ügyvezetőjénél a részletekről, lapzártánkig nem érkezett válasz. A fehérvári irodájuknál személyesen próbálkoztunk, azonban hiába csengettünk fel, senki sem reagált, pedig hétköznap és munkaidőben jártunk arra. Furcsa egybeesés, hogy az Egészségérték Kft. székhelye ugyanabban az irodaházban van, ahol a Visonta Projekt Kft. központja, amely a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége a sok közül; a kapucsengőn is ott szerepelnek egymás alatt. A kft. egyébként nem teljesít rosszul, a korábbi, gyakorlatilag nullás eredmények után tavaly 393 millió forint volt az értékesítésből származó nettó árbevételük. Bár az is igaz, hogy több adóhatósági végrehajtást is indítottak ellenük, de ez így van szinte az összes eddig felsorolt, az Ökogrouphoz köthető vállalkozásnál.
Gépek legalább vannak
A bátonyterenyei beruházás helyszínén olyan információs táblát találtunk, amely azt jelölte, hogy egy bizonyos Halna-Invest Kft. is nyert 492,7 millió forint európai uniós támogatást. Ennek a kft.-nek is az Ökogroup Zrt. a tulajdonosa, egyik telephelye a bátonyterenyei helyszín. Az önrésszel együtt a Halna-Invest eredetileg 985,4 millió forintból vásárolhatott volna műszaki eszközöket, bár úgy tudjuk, nem kapták meg a teljes összeget. Hogy mennyihez jutottak hozzá, azt az Ökogroup vezérigazgatója sem tudta megmondani, kérdésünkre írásban ezt közölte: „A pontos összeget fejből nem tudom, de alacsonyabbat az elnyert támogatási összegnél.”
A pályázati elszámolások adatait is rögzítő hivatalos összesítőben a Halna-Invest projektleírásában az áll, hogy a beruházás során egyebek közt dózert, törőgépet, lánctalpas kotrót és iszapfeldolgozó gépet vásárolnak azért, hogy az ózdi vaskohó területén kohósalakot osztályozhassanak, rakodhassanak és szállíthassanak. A végül Bátonyterenyére átkért projekt során az új eszközökkel talán végre fel tudják húzni a logisztikai központot is. Már ha tényleg akarják.
| Simán átmehetnek Brüsszelben is A pályáztatási eljárásokat ismerő forrásaink szerint hivatalosan ugyan csak olyan beruházásokat tudna igazolni a kormány az Európai Uniónak, amelyeket lezártak és befejeztek a megadott határidőkig, de az előző ciklus elszámolása még tart, így könnyen lehet trükközni azzal, hogy csak papíron befejezett projekteket megfelelőnek minősítenek. Ez persze kockázat, de nem is olyan nagy, mert mire az uniós ellenőrzés befejeződik, lehet, hogy épül valami a beígért helyszíneken. Ha meg nem, az sem tragédia, mert nem ellenőriznek részletesen minden apró beruházást, így könnyen lehet, hogy a problémás ügyek közül sok elkerüli az uniós vizsgálódók figyelmét. Jelen esetben kissé más a helyzet, mert a sajtónyilvánosságot kapott gyanús esetek nagyobb figyelmet kaphatnak Brüsszelben is, így a kormány lehet, hogy elbukja az Ökogroupnak vagy a cégcsoport többi tagjának kifizetett pénz egy részét. Ha tényleg bebizonyosodnak a szabálytalanságok, akkor a kiutalt összeget az állam vagy költségvetési forrásból fedezi, vagy megpróbálja visszakérni a vállalkozásoktól. |
